Hőszivattyú

Hőszivattyú

A hőszivattyú korunk energiatudatos fűtési-hűtési rendszereinek jövőbe mutató hőtermelő berendezése. A hőszivattyú működési elve alapján különbséget teszünk talajszondás hőszivattyú, víz-víz hőszivattyú és levegő-víz rendszerű hőszivattyú között. A hőszivattyúk összehasonlítására kiváló mérőszám a hőszivattyú jóságfoka, mely a vizes hőszivattyú esetében a legmagasabb, de kiváló a talaj-víz rendszerű gépek esetében is.

Cégünk a REHAU hőszivattyú mellett tette le a voksát. Ennek a rendszerszemlélet az oka. A hőszivattyú árak mindenkit érdekelnek, ezért egy tájékoztató hőszivattyú árlista is található honlapunkon. A hőszivattyú ár önmagában nem sokra elég ugyanis a geotermikus hőszivattyú rendszerben működik megfelelően. Ön tehát egy hőszivattyús rendszer árára kíváncsi. Kérje ajánlatunkat!

A hőszivattyú típusok:

Az általunk telepített víz – víz rendszerű hőszivattyúk adatairól itt többet megtudhat.

Geotermikus hőszivattyú

A geotermikus hőszivattyú gyűjtőfogalom alatt a víz-víz hőszivattyú és a talajszondás hőszivattyú értendő. A levegő-víz rendszerű hőszivattyút  nem szivesen sorolom ide.

Geotermikus hőszivattyú	Geotermikus hőszivattyú II.

Geotermikus szonda fúrás	Geotermikus szonda fúrás 2.

Gyakran gondolunk arra a nyári kánikulában, hogy a nagy melegből a felesleget valamilyen formában el kellene tárolni és a hideg napokon elővenni az elraktározott meleget. Aki pedig nem tud megfelelően aludni a nyári hőségben, gondolhat arra, hogy milyen jól is jönne egy pici abból a téli hidegből, ami akkor, télen már sok.
Sajnos az effajta raktározás még nem megoldott, de a geotermikus hőszivattyúk bizony a nyáron az épületből elvont hőt egy hatalmas pufferbe, a Földbe szállítják. Az úgynevezett passzív hűtés esetében nyáron 18 °C körüli hűtőközeggel hűtjük az épületünket. Ez a hőmérséklet a nyár előrehaladtával 1,5 – 2 °C – ot emelkedik. A szondák környezetében emiatt folyamatosan emelkedik a talaj hőmérséklete.
Fordított folyamat zajlik le télen, mikor a szondákon keresztül a talaj hőjét használjuk fűtésre. A szondák környezetében a talaj hőjét vonjuk el, amely a talaj hővezetési tulajdonságától függően pótlódik, valamelyest azonban lehűl a talaj. A talajregenerációját elősegíti, ha a geotermikus hőszivattyút nem csak fűtésre, hanem hűtésre is alkalmazzuk.

Hazánk adottságai kifejezetten kedvezőek a geotermikus hőszivattyúk telepítésére. A geotermikus gradiens a felszín alatti hőmérsékletnövekedés mérőszámaként használt mutató, az egységnyi mélységváltozásra jutó hőmérsékletváltozást fejezi ki. Értéke földi átlagban 3°C /100 m. A magyarországi átlagos geotermikus gradiens 5-7 °C /100 m között mozog.
A mélység felé haladva változik, nő a hőmérséklet. A hőmérséklet-növekedés, a geotermikus gradiens földi átlagértéke 100 méterenként 3°C. Földünk ma is változó, aktív területein a geotermikus gradiens jóval gyorsabban nő, a Föld idős vidékein viszont sokkal lassabban. Az átlagosnál gyorsabban növekszik a hőmérséklet pl. Budapesten, a budai hévforrások vonalában is (6-8°C/100m).

Magyarország geotermikus adottságai

Magyarországon a geotermikus gradiens értéke átlagosan 5 C°/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál (mindössze 24–26 km vastag, vagyis mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest) és így a forró magma a felszínhez közelebb van, valamint az, hogy jó hőszigetelő üledékek (agyagok, homokok) töltik ki. A mért hőáram értékek is nagyok (38 mérés átlaga 90,4 mW/m 2 , miközben az európai kontinens területén 60 mW/m 2 az átlagérték).
A felszínen kb. 10 C° a középhőmérséklet, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 60 C°, 2 km mélységben 110 C° a kőzetek hőmérséklete és az azokban elhelyezkedő vízé is. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb, mint az országos átlag, a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken pedig kisebb annál. Az ismert, jó vízvezető képződmények legnagyobb mélysége eléri a 2,5 km-t. Itt a hőmérséklet már 130-150 C°.
Miért jobb a geotermikus hőszivattyú, mint a levegő – víz rendszerű hőszivattyú?
Épület fűrésére szolgáló külső levegő hőjét hasznosító hőszivattyú fajlagos fűtőteljesítménye enyhe időben 3-4 körüli értéket mutat, elektromos fűtésre ugyanez az érték 1.0. Ez azt jelenti, hogy 1 joule elektromos energiát használó ellenállásfűtés 1 joule hőt termel, míg 1 joule energiát felhasználó hőszivattyú 3-4 joule hőt termel.
A fajlagos fűtőteljesítmény erősen függ a levegőből nyert hő esetén a külső hőmérséklettől. Igen hideg külső hőmérséklet esetén több munkát kell befektetni az eredményes fűtéshez, mint enyhe időben. A levegő hőjét hasznosító hőszivattyúk ezért kisegítő hagyományos fűtést is igényelnek, mert nagy hideg esetén gazdaságosabb azt alkalmazni. Geotermikus hőszivattyúknál ez nem áll fenn, mert a talaj, talajvíz hőmérséklete gyakorlatilag állandó az egész év folyamán.
Fontos tudatosítani, hogy a fajlagos fűtőteljesítmény nem elsősorban a hőszivattyú konstrukciójától függ, hanem az üzemi körülményektől. Ugyanannak a hőszivattyúnak más-más hőmérsékleti viszonyok mellett más a fajlagos fűtőteljesítménye. A fűtés gazdaságosságát ezért a fajlagos fűtőteljesítményből nem lehet megítélni.

REHAU hőszivattyú

Miben különbözik a REHAU hőszivattyú az egyéb hőszivattyúktól?
Ami a gépet illeti, nem sokban.
Alapvetően nem sok szembetűnő különbséget találunk a hőszivattyúk között, ha leemeljük a burkolatukat. A fő alkatrészei azonosak a legtöbb számottevő modellnek. A különbség a finomságokban, a rendszerben és a komplexitásban rejlik.

• A REHAU hőszivattyúk higiénikus használati melegvíz termelése egyelőre kuriózum. Egy ún. frissvíz modul szolgáltatja a használati melegvizet. A melegvíz átfolyó rendszerben készül és jut el a fogyasztóhoz. A használati melegvíz nem tárolódik naphosszat, így nincsen lehetőségük a legionella baktériumoknak az elszaporodásra.
• A REHAU hőszivattyúk extrém halk üzeméért a 3 fokozatú hangcsillapítás felel. Gumitalpai csillapítják az épületszerkezeteknek átadott testhangokat. A készülék belsejében elhelyezett rezgéscsillapított alaplapon helyezkedik el minden olyan alkatrész, mely a kompresszor működése által rezgésbe jöhet. A REHAU hőszivattyú belső felületét körben hatékony hangcsillapító betét borítja, mely a léghangokat zárja a gépbe. Talán egyértelműnek tűnnek a felsorolt intézkedések a hang csillapítása érdekében, a legtöbb gépben azonban erre kevés gondot fordítanak.
  
• A REHAU hőszivattyú távfelügyeletre kapcsolható. Ez óriási biztonságot jelent a felhasználónak. Szép, áttekinthető webfelületen követheti hőszivattyúja működését távolléte alatt is. Beavatkozhat a működésébe. Leállíthatja, csökkentett üzemmódra kapcsolhatja, hazatérés előtt felfűttetheti, lehűttetheti a házát. Sőt, nem csak Ön hanem az Ön által felhatalmazott személyek, köztük akár mi, a fűtési rendszerének szakértői is betekintést és beavatkozási jogot kaphatunk a rendszer üzemébe. Ez egyrészt biztonságot jelent Önnek, mert egy esetleges hibajelzés esetén azonnal be tudunk avatkozni, vagy a helyszínre tudunk menni, még az előtt, hogy Ön a hibát észrevenné, illetve érzékelné. Másrészt lehetőségünk nyílik a rendszer paramétereinek folyamatos monitorozására, ami a rendszer üzemének optimalizálását és végső soron az Ön költségeinek csökkenését eredményezheti.
  
• A REHAU hőszivattyú mellé 24 órás szerviz ügyelet jár, ami valódi biztonságot jelent Önnek.
  
  

Talajszondás hőszivattyú

A talajszondás hőszivattyú talajszondák vagy talajkollektorok segítségével nyeri ki a talajból a hőenergiát. A talajszonda gyakorlatilag egy „U” alakban meghajlított cső, amely mélyen lenyúlik a talajba. A talajkollektort pedig úgy kell elképzelni, mint egy földalatti padlófűtést.

Talajszondás hőszivattyú

Talajszonda

 

Talajszondás hőszivattyú beépítve

Amikre figyelni kell talajszondás hőszivattyú esetében:

• Megfelelő számú szonda. A szondák mennyisége a talajszerkezetnek és a gép teljesítményének a függvényének a függvénye.
• A szondák fúrásához bányakapitánysági engedélyre van szükség. Ennek költsége van.

Hol érdemes telepíteni a talajszondás hőszivattyút:

• Gyakorlatilag mindenhol telepíthető, ahol van lehetőség a furatok kialakítására.
• A fúrás engedélyköteles
• Nehezen fúrható kőzetek esetén anyagi okok miatt megfontolandó a szondás kialakítás.
• Hazánkban elterjedtebb a vertikális (szondás) kialakítás mint a horizontális (talajkolektoros) megoldás.

Okai:

1. A talajszondák illetve talajkollektorok közelében téli üzemben lehűl a talaj. Ennek a jelenségnek hatása lehet egyes növénytípusok fejlődésére.
2. A talajszondás megoldás kevesebb földmunkával jár.
3. A mélyebb rétegekben állandóbb a talaj hőmérséklete

Ezen hőszivattyú típus jellemzői:

• Jó COP értékek érhetők el vele
• Egész évben közel állandó talajhőmérséklettel lehet számolni. Csekély különbségek természetesen vannak.
• A zárt trendszer miatt nagyfokú biztonság jellemzi a rendszert
• A rendszer lehetővé teszi a passzív és az aktív hűtést is.

Talajszondás hőszivattyú rendszer

Talajszondás hőszivattyú kiépítve

A talajszondák típusai:

• Hagyományos kialakítású talajszonda
• Helix szonda
• Energiacölöp

REHAU RAUGEO Helix szonda	REHAU RAUGEO falátvezetés hőszivattyú forrás oldali bekötéséhez

REHAU RAUGEO szondák	REHAU RAUGEO PE-Xa szonda II.

A talajszondák anyaga:

• PE-Xa alapanyagú szonda (térhálósított polietilén)
• PE 100 alapanyagú szonda (KPE)

A talajszondák telepítés után örök életre a felszín alatt lesznek. Felettük terasz, kert, park, stb. létesül. Javításuk, cseréjük lehetetlen. Amennyiben a szonda sérül, ki kell zárni.

A KPE alapanyagú szondák fej részénél hegesztések vannak. Ez hibalehetőség. A szondák keserves utat járnak meg míg végleges helyükre kerülnek. A szonda fala megkarcolódhat, sérülhet. A sérülések apró hajszálrepedések formájában jelenhetnek meg. A hajszálrepedés idővel továbbterjedhet. Előfordulhat, hogy a szondák átadásakor tömör, nyomásálló a rendszer, de évek múltán, ahogy a repedés továbbterjed, szivárgás indul meg. A szondát ki kel zárni a működésből. Ez nem kedvező a rendszer szempontjából és a környezet szempontjából sem.
A PE-Xa talajszondák felépítése robosztusabb, anyaguk a legjobb minőségű térhálósításon megy keresztül. Árfekvésük természetesen magasabb, azonban a megbízhatóságuk is.
A PE-Xa anyagból készült szonda fej részénél nincsen kötés, anyagában van meghajlítva a szonda és a mechanikai hatásoknak is jobban ellenáll. Javasolt tehát ezek használata.

Honnan kapja az energiát a szonda?

A Föld felületi hőmérséklete, ami világátlagban 13°C körül mozog, a napenergia által besugárzott hőenergia, a világűrbe kisugárzott hőenergia, és a geotermikus hőáramból származó hőenergia egyensúlyából alakul ki. Mivel a Föld belsejéből eredő hőenergia (0,05 – 0,12 W/m2) nagyságrendekkel kisebb a Napból származó hőenergiához (1000 W/m2) képest, ezért azt elhanyagoljuk.
Ha a talaj természetes állapota hőelvonással vagy hőbevezetéssel felborul, megindul egy hőáram, amely kiegyenlíteni igyekszik az előidézett hődeficitet vagy hőfelesleget. A hőtranszport hővezetéssel és konvekcióval alósul meg. A felszín alatt a sugárzás elhanyagolható.

Hány szondára van szükségünk?

Ezzel kapcsolatosan a VDI 4640 – es német irányelv igazít el bennünket.

Kis berendezések (30kW fűtőteljesítményig)

Az ilyen létesítményeknél többnyire becslésen alapul a szondák mennyiségének meghatározása. Lehetőség van természetesen alapos geológiai és hidrogeológiai vizsgálatok vagy geofizikai mérések lefolytatására. A vizsgálatok illetve a mérések fajlagos költsége miatt ez az esetek legtöbbjénél elmarad. A szondák megfelelő számára ettől függetlenül nagy figyelmet kell fordítani, mert a kevés szonda alacsony forrás hőmérséklethez, ezáltal alacsony COP értékhez vezethet.

Geotermikus furatok tömegékelése

A geotermikus furatok tömedékelése nagyon fontos része a kivitelezésnek.
Egyrészt a geotermikus szondák és a talaj közötti hőáram függ a talaj és a szondák termikus ellenállásától. Ezért a furatok tömedékelése illetve a tömedékeléshez felhasznált anyag meghatározó a rendszer működése szempontjából.
Másrészt a fúrások során fenn áll az a veszély, hogy ha nem megfelelően tömedékelik el szondatelepítést követően a furatot, (zárványosan vagy vízáteresztő anyaggal) akkor elszennyeződhet a mélyebb környezet. A felszín közeli szennyezett talajvíz a mélyebben elhelyezkedő, alacsonyabb nyugalmi potenciállal rendelkező porózus rétegek tiszta vizét átfejtődéssel elszennyezheti. A szonda hossz tervezésekor az adott teljesítmény és jóságfok eléréséhez figyelembe kell venni a szondák által haránttolt geológiai képződmények milyenségét és minőségét is, ami befolyásolja a hővezető képességet.
A tömedékelést általában bentonit, homok és víz keverékével végzik. Rosszabb esetben a fúróiszappal tömedékelik vissza a furatokat.
Ma már léteznek a célnak megfelelő, jó hővezetési tényezővel rendelkező tömedékelő anyagok. Ezeket ajánlom figyelmükbe.

Speciális tömedékelő anyagok geotermikus furatok tömegékelésére:
GeoSolid 235
GeoSolid 240

A Fischer GeoSolid 235, 240 a geotermikus szondafúrások termikus feltöltésére lett kifejlesztve, mely egyesíti az ehhez szükséges összes pozitív tulajdonságot egy termékben. Egyéb talajfeltöltési célokra nem alkalmas. Általános tömedékelő anyag mely normál talajszerkezethez használható emeltebb hővezető képességgel rendelkezik. Bekeverés után azonnal alkalmazható, nem kell várni az anyag aktiválódására. A keverési idő természetesen a keverőgép függvénye. Minden esetben addig kell keverni, amíg teljesen homogén anyagot nem kapunk.

Előnyök:
• VDI 4640 szabványnak megfelel
• Kitűnő fagyállóság
• Nagyon magas hővezető képesség ≥ 2,35; 2,40 W/mK
• Egyszerű feldolgozhatóság
• Kitűnő mechanikai szilárdság
• Környezetbarát
• Alacsony vízáteresztő képesség

FŐ JELLEMZŐK – GEOSOLID 235; 240

Alkalmazás	Geotermikus szondafuratok termikus feltöltéséhez fejlesztve
Alkalmazási terület	Mindenféle (általános) talajszerkezethez
Keverési arány	250 L víz = 1.000 kg Fischer GeoSolid 235; 240
Feldolgozási idő	Keverés után azonnal
Feldolgozási hőmérséklet	+5°C-tól max. +25°C-ig
Kiszerelés	700L / t 17,5L / 25 kg zsák
Sűrűség	~ 1,8 t/m³
Hővezetőképesség	≥ 2,35 W/mK (összekevert állapotban)
Nyomószilárdság	> 10,0 N/mm²
Vízszivárgási tényező	< 10-9 m/s
Eszközök	Fischer GeoSolid 235; 240 alkalmazható valamennyi az iparban használt keverőgép azzal a feltétellel, hogy csakis tiszta vízzel keverhet.
Tárolás	Eredeti felbontatlan csomagolásban kb. 4 hónapig
Biztonsági útmutató	Cementet tartalmaz, mely nedvesség/víz esetén lúgos reakcióba lép. Ezért ügyelni kell, hogy a bőrre és a szembe ne kerüljön. Ha mégis megtörténik, alaposan öblítsük le vízzel ill. keressük fel az orvosunkat. A Fischer GeoSolid 235; 240 nem tartozik a veszélyes anyagok közé, de mégis ügyeljünk az előírások betartására!

GeoSolid 240 HS

Speciális tömedékelő anyag melyet agresszív talajvizes (szulfátos) talajszerkezethez ajánlunk.

FŐ JELLEMZŐK – GEOSOLID 240 HS

Alkalmazás	Geotermikus szondafuratok termikus feltöltéséhez fejlesztve
Alkalmazási terület	Agresszív talajvizek (Szulfátos) talajszerkezethez
Keverési arány	250 L víz = 1.000 kg Fischer GeoSolid 240 HS
Feldolgozási idő	Keverés után azonnal
Feldolgozási hőmérséklet	+5°C-tól max. +25°C-ig
Kiszerelés	700L / t 18L / 25 kg zsák
Sűrűség	~ 1,9 t/m³
Hővezetőképesség	≥ 2,4 W/mK (összekevert állapotban)
Nyomószilárdság	> 10,0 N/mm²
Vízszivárgási tényező	< 10-9 m/s
Eszközök	Fischer GeoSolid 240 HS alkalmazható valamennyi az iparban használt keverőgép azzal a feltétellel, hogy csakis tiszta vízzel keverhet.
Tárolás	Eredeti felbontatlan csomagolásban kb. 4 hónapig
Biztonsági útmutató	Cementet tartalmaz, mely nedvesség/víz esetén lúgos reakcióba lép. Ezért ügyelni kell, hogy a bőrre és a szembe ne kerüljön. Ha mégis megtörténik, alaposan öblítsük le vízzel ill. keressük fel az orvosunkat. A Fischer GeoSolid 240 HS nem tartozik a veszélyes anyagok közé, de mégis ügyeljünk az előírások betartására!

Víz–víz hőszivattyú

A víz-víz hőszivattyú esetében a hőszivattyún vizet áramoltatunk át. Az átáramló víz hőenergiáját vonja el és hasznosítja a hőszivattyú.

Amikre figyelni kell:

• Megfelelő mennyiségű víz
• Megfelelő minőségű víz
  
• Megfelelő elnyelő kút vagy rendszer
  
•  …
  

Hol érdemes telepíteni:

• Ahol nagy mennyiségű, szabadon kitermelhető víz áll rendelkezésre
• Tavak, folyók közelében
  
• Ahol megfelelő, nagy teljesítményű kút áll rendelkezésre
  

A víz-víz hőszivattyú típus jellemzői:

• A legmagasabb COP értékek érhetők el vele
• Meglévő kút vagy egyéb vízforrás esetén mérséklet beruházási költségek
  
• A forrás esetleges kiapadása vagy gyengébb vízhozama a hőszivattyú leállását vagy teljesítménycsökkenését okozhatja.
  
• A rendszer lehetővé teszi a passzív és az aktív hűtést is.
  

Vizes hőszivattyú

A vizes hőszivattyú kapcsán meg kell jegyezni, hogy működéséhez jelentős mennyiségű, megfelelő összetételű vízre van szükség az év összes évszakában.
Tájékoztatásul néhány vízfogyasztás adat:

Egy 11 kW hasznos teljesítményű vizes hőszivattyú zavartalan üzeme számára minimálisan 1800 l/h víz térfogatáramot kell biztosítanunk. A nagy mennyiségű víz elvezetése sem kisebb feladat.

Egy nagyobb méretű ház 19 kW – os vizes hőszivattyújának minimális vízigénye már 3350 l/h.

Egy 45 kW teljesítményű, vizes hőszivattyú minimális vízfelhasználása pedig 7800 l/h, amely már tekintélyes vízmennyiség.

Mindezek mellé a vizes hőszivattyúk rendszerint 5 – ös feletti jóságfokkal dolgoznak, amit a talajszondás hőszivattyúval nem lehet elérni.

Hőszivattyú működési elve

A hőszivattú működési elve itt most ismertetésre kerül. Környezetünkben minden olyan közeg, aminek a hőmérséklete az abszolút nulla foknál (-273°C) magasabb, hőenergiát tartalmaz. Ezt a hőenergiát csak akkor tudjuk hasznosítani ha megfelelő hőmérsékletszinten van, ui. a termodinamika II: főtétele szerint a hő a magasabb hömérsékletszintű hely felől az alacsonyabb hőmérsékletszintű hely irányába áramlik.

Télen a helyiségeinkben 20 – 23 °C hőmérsékletet szeretünk.

A talaj hőmérséklete 0 – 6 °C –os

A mélyből kinyert víz hőmérséklete 8 – 12 °C – os

A levegő hőmérséklete -10 – 5 °C – os

Hőmérsékletük tehát alacsonyabb a helyiség hőmérsékleténél. Speciális eszközzel a helyiség hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletű közeg energia kinyerésére alkalmassá tehető.

A folyadékok és gőzeik a rendszerben uralkodó nyomástól függően más – más hőmérsékleten párolognak el, illetve kondenzálódnak le. Ha egy folyadéknak pl. 25 bar nyomáson a telítési hőmérséklete 60°C, akkor a folyadék gőzével egy hőcserélőn keresztül fel lehet fűteni egy másik folyadékot, esetünkben a fűtővizet. Ugyanennek a munkaközegnek 2 bar nyomáson – 25 °C a telítési hőmérséklete. A nála magasabb hőmérsékletű forrásból (levegő, víz, talaj) ebben az állapotában hőt képes felvenni. A nála magasabb hőmérsékletű környezetből hőt fog felvenni, mert a rendszer belső hőmérséklete alacsonyabb mint a környezeté.

Hőszivattyú burkolat nélkül	Hőszivattyú működési elve

A hőszivattyú működési elve az alábbi ábrán látható. A hőszivattyús rendszer egy körfolyamat, amelynek részei az elpárologtató és a kondenzátor elnevezésű hőcserélők, a kompresszor, a fojtó- vagy expanziós szelep és az ezeket összekötő csővezetékek, melyekben a munkaközeg kering. A fojtószelep által lecsökkentett nyomású közeg az elpárologtató hőcserélőbe jut. Nyomása ekkor 2 bar, telítési hőmérséklete -25 °C. A hőcserélő túloldalán az ennél magasabb hőmérsékletű környezetből a hő a munkaközeg felé áramlik. A folyadék halmazállapotú munkaközeg hőt vesz fel és elpárolog. Az elpárolgott, most már gőz halmazállapotú közeget a kompresszor 25 bar nyomásra sűríti, aminek következtében a munkaközeg nyomása és hőmérséklete megemelkedik kb. 60°C – ra. A megemelt nyomású és hőmérsékletű gőz a kompresszorból a kondenzátor hőcserélőbe jut, ahol átadja hőjét az épület fűtővizének.

Ezután a körfolyamat elölről kezdődik.

Hőszivattyú jóságfoka

A hőszivattyú jóságfoka vagyis a COP magyarul jóságfok (teljesítményszám). A hőszivattyúk jellemzésére használják. A hasznos hőenergia és a bevezetett elektromos energia hányadosa.

Pl.: COP = 4,5 azaz 1 egység elektromos energia felhasználásával 3,5 egység energiát vesz fel a környezetből és 1 egységet az elektromos hálózatból. A kettő összegét, azaz 4,5 egység energiát ad át a fűtési rendszernek.

Ez nem százalékos érték és nem szigorúan vett hatásfok, a hőszivattyúk összehasonlítására azonban kiváló mérőszám.

Pl.: Egy 4,5 – ös jóságfokú gép 22% - al gazdaságosabb, mint egy 3,7 – es jóságfokú hőszivattyú.

A jóságfok értéke függ a forrás hőmérsékletétől és az előállított közeg hőmérsékletétől. A hőszivattyúk összehasonlításának tehát csak azonos feltételek mellett (forrás hőmérséklet és előremenő hőmérséklet) van értelme.

Jóságfok tartományok

víz – víz rendszerű hőszivattyú
(10°C-os forrás hőmérséklet és 35°C-os előremenő hőmérséklet mellett) az EN 14511 szabvány szerint

COP: 5,1 és 5,4 között alakul gép mérettől függően.

Forrás: REHAU hőszivattyú műszaki tájékoztató


talaj – víz rendszerű hőszivattyú
(0°C-os forrás hőmérséklet és 35°C-os előremenő hőmérséklet mellett) az EN 14511 szabvány szerint

COP: 4,0 és 4,4 között alakul gép mérettől függően.

Forrás: REHAU hőszivattyú műszaki tájékoztató


levegő – víz rendszerű hőszivattyú

• Ezek a levegőből nyerik ki a hőenergiát. Ezekkel a hőszivattyúkkal a passzív hűtésre nincsen mód, tehát nyáron, hűtési esetben is jelentős elektromos az energiafelhasználásuk. Mivel a környezeti levegőnek folyamatosan változik a hőmérséklete, a COP is állandóan változik. Hideg napokon a készülék üzeme kevésbé gazdaságos. Gyakran kiegészítő fűtésre van szükség, tehát bizonyos külső hőmérséklet alatt átveszi a fűtést egy gázkazán.

Hol érdemes telepíteni:

• Ahol nincsen lehetőség sem furatok kialakítására, sem kútpár kialakítására.
• Olyan helyen, ahol nincsen gáz, és fúrni a kőzet miatt túl költséges, vagy lehetetlen.
  
• Társasházak lakásaiban, ahol egyedi kémény kialakítása nehézkes vagy lehetetlen.
  
• Társasházak lakásaiban, ahol fűtési és hűtési igény is van
  

A típus jellemzői:

• Szerényebb COP értékek érhetők el vele
• Változó forrás hőmérséklettel lehet számolni.
  
• Fűtésre és aktív hűtésre használható.
  
• Épületen kívülre és belülre is telepíthető
  
• Nem engedélyköteles
  

(2°C-os forrás hőmérséklet és 35°C-os előremenő hőmérséklet mellett)az EN 14511 szabvány szerint

COP: 3,4 és 3,5 között alakul gép mérettől függően.

Forrás: REHAU hőszivattyú műszaki tájékoztató

Alapszabályok:

• A hőszivattyú COP értéke függ az előállított közeg hőmérsékletétől. A hőszivattyúnak alacsony hőmérsékletű közeget kell előállítania. Amennyiben az előállított közeg hőmérséklete magas, a COP értéke romlik és végeredményül az elektromos áramfogyasztás nő.

• A fentiek miatt olyan hőleadót kell választanunk, amely képes az előállított alacsony hőmérsékletű közeggel hatékonyan fűteni. Ezek pedig a manapság nagyon népszerű felületfűtések (padlófűtés, falfűtés, mennyezetfűtés, épületszerkezet temperálás).
• Az gazdaságos működés érdekében a hőszivattyú – felületfűtés kombinációt javasolt alkalmazni. A hőszivattyú radiátorral rossz párosítás.
  

• Szondás hőszivattyú esetében nem szabad takarékoskodni a szondákkal. A fúrás és a szonda költséges dolgok, de a megfelelő számú szonda elengedhetetlen feltétele a hőszivattyú gazdaságos üzemének. A hőszivattyú COP értéke ui. függ a forrás hőmérsékletétől. Minél magasabb a forrás hőmérséklete, annál magasabb lesz a COP értéke, végeredményben annál alacsonyabb lesz az elektromos energiafelhasználás.

Hőszivattyú árak

A hőszivattyú árak önmagukban nem sokat mondanak. Önt a hőszivattyús fűtési rendszer ára érdekli. Egy komplett hőszivattyús kazánháznak a következőket mindenképpen tartalmaznia kell:

• Hőszivattyú
• Talajköri csatlakozó készlet (szűrő, szivattyú, elzáró szerelvények, tágulási tartály, töltő- és ürítő szerelvények)
• Iszapleválasztó
• Mikrobuborék leválasztó
• Lágyindító
• Passzív hűtési hőcserélő
• Fagyásgátló szer
• Szabályozás
• Váltószelepek, esetenként keverőszelep
• Szonda
• Fúrás
• Engedélyeztetés
• Iszapkezelés

Hőszivattyú elektronika	Lágyindító

Hőszivattyú automatika

Ehhez jönnek még az alábbiak:

• Szonda
• Fúrás
• Engedélyeztetés
• Iszapkezelés
• Felületfűtési - hűtési rendszer
• Szabályozás az épületen belül
• …..

A fentiek összköltsége épületenként más és más. Felelőtlen az, aki konkrét számot mond egy – egy épület fűtési rendszerének kivitelezésére.

A hőszivattyú ár tájékoztatásul: Egy jól szigetelt családi házba a talaj – víz rendszerű hőszivattyú ára nettó 2.000.000 Ft körül alakul. A hőszivattyús rendszer felületfűtés nélkül nettó 4.000.000 Ft körül alakul.

Felhívom a tisztelt érdeklődő figyelmét, hogy a hőszivattyú megbízható üzeméhez elengedhetetlen a fent felsorolt rendszerelemek megléte. A fentiek elhagyása csökkenti ugyan a rendszer beruházási költségét de növeli az üzemzavarok számát.

Hőszivattyú árlista nem áll rendelkezésre az előbb említettek miatt.

A hőszivattyús rendszer elemei:

Puffertároló:

A puffertároló fő feladata a megbízható üzem biztosítása. Nevében szerepel, hogy bizonyos puffertérfogattal rendelkezik, ez azonban senkit ne tévesszen meg. Egy – két köbméter felmelegített közeget egy óra alatt képes „felhasználni” a fűtési rendszer. A puffertároló tehát egyenletesebbé teszi a hőellátást és megfelelő üzemi feltételeket teremt a hőszivattyú számára, de egy órákon keresztül tartó áramszünet esetén nem biztosítja az épület fűtéséhez szükséges energiát.

Lágyindító:

A lágyindító csökkenti a hőszivattyú indítási áramát ezáltal tehermentesíti az áramhálózatot. Lágyindító nélkül „több áramot” kell igényelnie az áramszolgáltatótól, ráadásul a hőszivattyú minden egyes indulásakor „megránthatja” az elektromos hálózatot. Ezt észreveszi a házban működő elektromos fogyasztók viselkedésén.